A genetikai cégek szerepe a PRRS-mentesítésben

Az UBM Genetics ezidáig importból kapta a Hypor kocasüldőket. Júniusban nagy lépést teszünk afelé, hogy hamarosan hazai előállítású süldők álljanak rendelkezésre. A befejező kanvonalak mellett egyre nagyobb az érdeklődés az anyai vonalaink iránt is, és emellett a PRRS-mentesítés első fázisa is megnöveli az igényt az igen magas genetikai státuszú kocasüldők iránt.

PRRS Kerekasztal – Kivonat az A Sertés 2014.1. számában megjelent anyagból

DSC03816

 

Nem Magyarország az egyetlen mentességre törekvő állam, Hollandia, Németország és Dánia is szeretné ugyanezt végrehajtani. Hogy miért mi kezdjük? Azért, mert a fentebb ismertetett adatok szerint esélyünk van piaci előnyöket szerezni, ha versenytársaink előtt el tudjuk érni a mentességet. Ne felejtsük el a betegség gazdasági kártételét: számításaink szerint egy 100 kocás, fialástól vágásig típúsú sertéstelepen ez 12-13 millió forint veszteséget jelent évente, akkor is, ha immunizálással stabilizálták az állományt. És ezek csak a közvetlen veszteségek: további károk erednek az egyéb kórokozók által kialakított légzőszervi betegségek megjelenéséből, és ezek együttesen vezetnek ahhoz a tényhez, hogy Magyarországon az antibiotikumok felhasználása a haszonállattartásban duplája, triplája a vezető sertéstartó országokénak. A program következetes végrehajtása ebben a vonatkozásban is eredményeket hoz.

Éppen a fenti vizsgálati eredmények birtokában, az eltérő fertőzöttségi mérték, az állománysűrűség, az állattartó helyek száma miatt tartottuk célszerűnek elindulásként két olyan régió kijelölését hazánkban, melyek nem túlságosan fertőzöttek, ahol tapasztalatot szerezhetünk arról, hogyan kell végeznünk a mentesítést, az itthoni viszonyok között, a különböző szereplők eltérő érdekeit is figyelembe véve. Ez a két régió: Észak-Kelet Magyarország (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyék közigazgatási területe) és Dél-Nyugat Magyarország (Vas, Zala, Somogy megyék közigazgatási területe).

Ebben a két régióban jelenlegi ismereteink szerint 4-5000 koca cseréjével megoldható a PRRS mentesítés.  Ezen megyékben már tájékoztattuk a járványvédelemért felelős állatorvosokat a mentesítés menetéről. Jelenleg is folyik a megbeszélés valamennyi „fertőzött nagylétszámú állomány” managementjével, hiszen ezen a területen a mentesítés módszerei közül az állománycsere tűnik a leghatékonyabbnak.  A csere állami kártalanítás eszközével kb. 10 telepet érint. Ezzel e hét megye (két régió) 2014 végére 2015 közepére elérheti a mentes státuszhoz közeli állapotot.

Ha már lecseréljük az állományt, jó lenne, ha ez ténylegesen olyan minőségi csere lenne, amivel megszabadulunk valamennyi nagy gazdasági kárt okozó fertőző betegségtől (mycoplasmosis, actinobacillósis, sertésdizentéria, torzító orrgyulladás, leptospirozis, stb.) Ne csupán a PRRS-től való megszabadulás legyen a cél, de hozzunk létre olyan állományokat, amelyekkel olyan mértékű profittermelés érhető el, hogy legyen miből tőkét felhalmozni. Erre van nem egy szép példa Magyarországon is.

Éppen a fentiek miatt majd minden hazánkban jelen lévő jelentős, tenyészállatot forgalmazni képes céggel átbeszéltük a lehetőségeket (Bonafarm, Mezort, UBM Genetics, jelen cikk szerkesztése közben Topigs). Hadd idézzem az UBM Genetics ügyvezetőjét: amennyiben az új genetikát a régi, számos fertőző betegséggel terhelt telepre viszik, évekbe telik, míg hatalmas munkával éppen elérhető a korábbi állomány téteményképessége. A minőségi állománycsere most lehetőséget teremt a genetikai potenciál azonnali kiaknázására.